Telkibánya, Gönc és Háromhuta térségében néhány alkalommal látták is a nagyragadozót, ráadásul többször találták meg frissen hátrahagyott lábnyomait, valamint egy-egy zsákmányának maradványait – mondta Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezérigazgatója.

Érdekesség, hogy a farkasnak milyen látványos hatása van a potenciális zsákmányállatokra, elsősorban a gímszarvasra és a muflonra. A bőgés gyakorlatilag hang nélkül, némán zajlott le azokon a területeken, ahol a szarvasok észlelték a ragadozót. Emellett azt is tapasztaltuk, hogy elkerülték az érintett részeket. A muflonok elsődleges védekezési reakcióként nagyobb nyájakba verődtek, de ők is elhagyták az ilyenkor használt területeiket.

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. által kezelt Aggteleki-karszton, a Szin-Szelcepusztai vadászterületen már egy évtizede jelen vannak a farkasok, a Bükk hegységben pedig az elmúlt években jelentek meg. A Zemplénben nemcsak a farkas telepedett meg, tavaly egy hiúzról készített felvételt az egyik vadkameránk. Társaságunk elsődleges szakmai célkitűzése, hogy természetközeli gazdálkodást folytassunk. E munkánk bizonyítéka, hogy ezek az emberi tevékenységre érzékeny nagyragadozók a mi erdeinket választották lakóhelyül – fogalmazott Zay Adorján.